A színek száma szinte végtelen. A könnyebb eligazodás kedvéért csoportokba osztották őket. Többféle csoportosítást ismerünk, ezeket mutatjuk be. Különböző csoportok használatával más-más hatást érünk el a honlaptervezés és arculattervezés területein.
A színek csoportosítása
A színeket többféle módon csoportosíthatjuk a szerint, hogy fizikai, vagy hangulati hatásuk szerint nézzük őket. A spektrumban található sok színárnyalat közül hat főbb szín kitüntetett különböztetéssel bír. Ezek az ibolya, a kék, a zöld, a sárga, a narancs, és a vörös. Ezek közül a vöröset, a zöldet és a kéket alapszínnek, a narancsot, a zöldet és az ibolyát mellékszínnek nevezik. A feketét a színek hiánya, a fehéret a színek együttese hozza létre. Az alapszíneket kikeverni nem lehet, de ezek keveréséből jön létre a teljes spektrum, azaz a mellékszínek. A főbb színek adják a csoportosítás alapját, mivel az összes színt ? mennyiségük miatt ? képtelenség számba venni.
Fizikai felosztás
Fizikai megjelenés szerint a színek lehetnek egyirányúak, azaz fehér és fekete, többirányúak, azaz tarkák. Megkülönböztetjük még ezen kívül a telített színeket. Egy szín telítettsége a fehértartalmától függ. A telített színek nem tartalmaznak fehéret, se feketét. Ezek az alapszínek (vörös, zöld és kék). A derített színek a telítettek fehérrel való világosításával, mígnem a tompítottak ezek feketével történő sötétítésével jönnek létre. A fizikai beosztás következő csoportja a tisztaszínek, amelyek a spektrum színeiből állnak a vöröstől az ibolyáig. Elvileg nincsen szürketartalmuk. Egyre több fehéret hozzáadva az adott szín mind törtebbé (fehérebbé), feketével mind tompábbá (feketébb) válik. Az utolsó csoportba a másodlagos színek tartoznak. Ezek két tiszta szín keveredéséből létrejövő színek (narancs, zöld, viola).
A színek hangulati hatása
Hangulati hatás szerint megkülönböztetünk hideg, meleg és semleges színeket.
A meleg szín kiemel, felhívja magára a figyelmet, fellendíti a hangulatot és a védettség érzését kelti. Ide tartozik a vörös, ami a legrikítóbb szín, a vér, a láng színe. A sárgával együtt, aminek jellemzője a könnyedség és a jókedv, a legélénkebb színeket adják. Ezek mellett ide sorolható a narancs is. Fizikai oldalról nézve ezek a nagy hullámhosszúságú színek.
Ellentétben a meleg színnel, a hideg szín háttérbe tol, eltaszít, vagy elrejt, mindemellett nyugtat, pihentet. Ide tartoznak a fejlődést, harmóniát, jelentő zöld színek egy része, az eget szimbolizáló kék, valamint a lila. Fizikai oldalról nézve ezek a kis hullámhosszúságú színek.
A semleges szín a meleg és a hideg határán helyezkedik el. Leginkább szürke és árnyalatai, melyek folytonosan a fehértől a feketéig terjednek számtalan sok szürkeárnyalattal. A fehéret, - ami figyelmet, és tisztaságot sugall - a feketét ? ami a haláltól az eleganciáig sok mindenre asszociálható - a szürkét és a barnát sorolhatjuk ebbe a csoportba.
Honlap tervezés, arculat tervezés során számolunk a színek jelentőségével! Ismerjük őket, és az Ön szolgálatába állítjuk hatásukat! Vegye fel velünk a kapcsolatot most, vagy nézze meg szolgáltatásainkat, ahol bővebb felvilágosítást kap tevékenységeinkről!
Additív színek
Egy helyen összegyűlő fényenergiák összessége. Ez három alapszínből (vörös, zöld, kék) áll, Ezen három színből mintegy 16,5 millió szín és árnyalat állítható elő a számítógépes képfeldolgozás RGB monitorain. Az emberi szem ennek csak szűk tartományát képes megkülönböztetni, majd még tovább csökken a képileg előállítható színek száma akár fotó, akár nyomdai sokszorosítással készül.
Ha az RGB színeket egyenkénti vetítéssel additív módon egy fehér felületen megjelenítjük, akkor azok a primer alapszínek, majd két-két szín keveredésével a szekunder komplementer színeket, míg a három szín keveredésével a fehér fényt kapjuk. Így igazolódik az alaptétel, miszerint a színes fények összessége a fehér.
Szubsztraktív színek
A fényelnyelés után fennmaradó fény okozta színérzékelés. A fehér fény spektrumában nem szerepelnek, így ezen színek valamely szín kivonásával állíthatók elő. Ilyen a hat alapszínben megtalálható bíbor (Mangeta - nemzetközi rövidítése M), mely a színképből a zöld (Green - nemzetközi rövidítése G) fény kivonásával képezhető, azaz állítható elő. Ugyanígy van olyan szín, ami a három másodlagos, azaz szubsztraktív kékeszöld-bíbor-sárga, (angol szavainak rövidítéséből CMY) színeknek különböző százalékú keverésével a fekete (angolul blacK, nemzetközi rövidítése K) százalékos sötétítésével keverhető ki.
A CMY színek a fehér fényből a színeket kivonják. Ha a CMY színeket egy fehér vetítő fény útjába helyezzük, egymással részben fedésbe hozzuk, akkor a másodlagos színek, majd két-két szín keveredésével a primer komplementer színek, míg a három szín fedésében a fekete jelenik meg. Így igazolt a másik alaptétel, miszerint a színek összessége a fekete.
Iratkozzon fel hírlevelemre, ahol olyan hasznos tippeket olvashat, amit nem mindenkivel osztok meg!
