A színek csoportosítása
 A színeket többféle módon csoportosíthatjuk
a szerint, hogy fizikai, vagy hangulati hatásuk
szerint nézzük őket. A spektrumban található sok
színárnyalat közül hat főbb szín
kitüntetett különböztetéssel bír.
Ezek az ibolya, a kék, a zöld, a sárga, a narancs, és
a vörös. Ezek közül a vöröset, a
zöldet és a kéket alapszínnek, a narancsot,
a zöldet és az ibolyát mellékszínnek
nevezik. A feketét a színek hiánya, a fehéret
a színek együttese hozza létre. Az alapszíneket
kikeverni nem lehet, de ezek keveréséből jön
létre a teljes spektrum, azaz a mellékszínek.
A főbb színek adják a csoportosítás
alapját, mivel az összes színt – mennyiségük
miatt – képtelenség számba venni.
Fizikai felosztás
Fizikai megjelenés szerint a színek lehetnek egyirányúak,
azaz fehér és fekete, többirányúak,
azaz tarkák. Megkülönböztetjük még
ezen kívül a telített színeket.
Egy szín telítettsége a fehértartalmától
függ. A telített színek nem tartalmaznak fehéret,
se feketét. Ezek az alapszínek (vörös,
zöld és kék). A derített színek
a telítettek fehérrel való világosításával,
mígnem a tompítottak ezek feketével
történő sötétítésével
jönnek létre. A fizikai beosztás következő csoportja
a tisztaszínek, amelyek a spektrum színeiből állnak
a vöröstől az ibolyáig. Elvileg nincsen szürketartalmuk.
Egyre több fehéret hozzáadva az adott szín
mind törtebbé (fehérebbé),
feketével mind tompábbá (feketébb)
válik. Az utolsó csoportba a másodlagos színek
tartoznak. Ezek két tiszta szín keveredéséből
létrejövő színek (narancs, zöld, viola).
A színek hangulati hatása
Hangulati hatás szerint megkülönböztetünk
hideg, meleg és semleges színeket.
 A meleg szín
kiemel, felhívja magára a figyelmet, fellendíti
a hangulatot és a védettség érzését
kelti. Ide tartozik a vörös, ami a legrikítóbb
szín, a vér, a láng színe.
A sárgával együtt, aminek jellemzője
a könnyedség és a jókedv, a legélénkebb
színeket adják. Ezek mellett ide sorolható a
narancs is. Fizikai oldalról nézve ezek a nagy
hullámhosszúságú színek.
Ellentétben a meleg színnel, a hideg szín
háttérbe tol, eltaszít, vagy elrejt, mindemellett
nyugtat, pihentet. Ide tartoznak a fejlődést,
harmóniát, jelentő zöld színek
egy része, az eget szimbolizáló kék,
valamint a lila. Fizikai oldalról nézve ezek a
kis hullámhosszúságú színek.
A semleges szín a meleg és a hideg
határán helyezkedik el. Leginkább szürke és árnyalatai,
melyek folytonosan a fehértől a feketéig terjednek
számtalan sok szürkeárnyalattal. A fehéret,
- ami figyelmet, és tisztaságot sugall - a feketét – ami
a haláltól az eleganciáig sok mindenre asszociálható -
a szürkét és a barnát sorolhatjuk ebbe
a csoportba.
Honlap tervezés, arculat tervezés során számolunk
a színek jelentőségével! Ismerjük őket, és
az Ön szolgálatába állítjuk hatásukat!
Vegye fel velünk a kapcsolatot most, vagy nézze meg szolgáltatásainkat, ahol bővebb felvilágosítást
kap tevékenységeinkről!
Additív színek
 Egy helyen összegyűlő fényenergiák összessége.
Ez három alapszínből (vörös, zöld,
kék) áll, Ezen három színből mintegy
16,5 millió szín és árnyalat állítható elő a
számítógépes képfeldolgozás
RGB monitorain. Az emberi szem ennek csak szűk tartományát
képes megkülönböztetni, majd még tovább
csökken a képileg előállítható színek
száma akár fotó, akár nyomdai sokszorosítással
készül.
Ha az RGB színeket egyenkénti vetítéssel
additív módon egy fehér felületen megjelenítjük,
akkor azok a primer alapszínek, majd két-két
szín keveredésével a szekunder komplementer
színeket, míg a három szín keveredésével
a fehér fényt kapjuk. Így igazolódik
az alaptétel, miszerint a színes fények összessége
a fehér.
Szubsztraktív színek
 A fényelnyelés után fennmaradó fény
okozta színérzékelés. A fehér
fény spektrumában nem szerepelnek, így ezen
színek valamely szín kivonásával állíthatók
elő. Ilyen a hat alapszínben megtalálható bíbor
(Mangeta - nemzetközi rövidítése M), mely
a színképből a zöld (Green - nemzetközi
rövidítése G) fény kivonásával
képezhető, azaz állítható elő.
Ugyanígy van olyan szín, ami a három másodlagos,
azaz szubsztraktív kékeszöld-bíbor-sárga,
(angol szavainak rövidítéséből CMY)
színeknek különböző százalékú keverésével
a fekete (angolul blacK, nemzetközi rövidítése
K) százalékos sötétítésével
keverhető ki.
A CMY színek a fehér fényből a színeket kivonják.
Ha a CMY színeket egy fehér vetítő fény útjába
helyezzük, egymással részben fedésbe hozzuk, akkor
a másodlagos színek, majd két-két szín keveredésével
a primer komplementer színek, míg a három
szín fedésében a fekete jelenik meg. Így igazolt
a másik alaptétel, miszerint a színek összessége
a fekete.
Iratkozzon fel hírlevelemre, ahol olyan hasznos tippeket olvashat, amit nem mindenkivel osztok meg!
A színezet
A szín elnevezése, amelyet
a látószervünk segítségével,
az agyunkban létrejövő színérzet
alapján megkülönböztetünk. Ebben a tiszta- és
semleges színek "együttesen" vannak jelen,
hiszen minden színezet leegyszerűsítve: tiszta
szín + fehér + fekete "összetételben" fordul
elő.
A második cikket is elolvasva egyre közelebb kerülünk,
hogy megértsük és lássuk a körülöttünk
levő színek hatásait, azokat tudatosan használjuk akár
saját környezetünk, akár termékeink tervezések
közben. A megközelítés után vegyük most sorra
a különböző színek tulajdonságait, hatásait.
Egy cikkcsokor következik a témában, ahol közelről
vesszük szemügyre egymagában a színeket.
Kapcsolódó cikkek
-
-
-
-
Hírlevelünkkel, értesül cikkeinkről, honlapja marketing lehetőségeiről
|
